Az VI. FELVIDÉKI VÁGTA NEVEZŐI

FB_post_lovas_egri arpi

 Egri Árpád – Dunaszerdahely

Egri Árpád tapasztalt lovas, a Felvidéki Vágtán a kezdetektől versenyez. Idén a házigazda, Dunaszerdahely városát képviseli majd. 2015-ben ő volt a Felvidéki Vágta nyertese. Többször rajthoz állt a Nemzeti Vágtán a Hősök terén, ahol középdöntős is volt. Árpi western gyorsaságiban szlovák bajnok. Olaszországban a 2. divízióban 2. helyezett lett.

alfoldi lilla-01

Alföldi Lilla – Pozsonyeperjes

A VI. Felvidéki Vágtán egy új és fiatal versenyzőt köszönthetünk. Alföldi Lilla először versenyez a nemzeti Vágta dunaszerdahelyi előfutamában. Pozsonyeperjes színeit képviseli majd, Pletykás nevű lován ül nyeregbe. A nagyszüleinél lovak közelében nőtt fel, így a lovak iránti szeretete gyerekkorában alakult ki. 3 éves kora óta lovagol. Rendszeresen országos díjugrató versenyeken vesz részt Szlovákiában és Magyarországon egyaránt. 2017-ben 5. lett a gyermek országos díjugrató bajnokságon. Most a díjugratás után a síkverseny is szeretné megmérettetni magát, amely a gyorsaság, az állóképesség és a zsoké készségeinek próbája lesz.

FB_post_lovas_pothe zoltan (1)

Pőthe Zoltán – Somorja

Pőthe Zoltán először méretteti meg magát a Felvidéki Vágtán. Ringó nevű lován ül nyeregbe. Somorja színeiben indul, a település viszont nem először küld versenybe lovast, sőt a város lovasának a budapesti Nemzeti Vágtán is szurkolhatott már a közönség. Zoltán 30 éve foglalkozik lovakkal, lovasoktatóként tevékenykedik. Nagyszarván Pata tanya néven lovasfarmot működtet, ahol lovas táborokat tartanak, és lovas iskola is működik.

FB_post_lovas_pothe laura (2)

Pőthe Laura

Pőthe Laura 14 éves, hobbija a lovaglás, kiskora óta szereti a lovakat. Ő lesz a Kishuszár Vágta egyik versenyzője. Mivel édesapja indul a VI. Felvidéki Vágtán, ez ispirálta őt, hogy Mangó nevű lovával ő is versenyezzen. Versenyszerűen eddig nem lovagolt, a Kishuszár Vágta lesz az első komolyabb megmérettetése. Az izgalmas kihívásokat szereti, bízik benne, hogy életreszóló élményekkel gazdagodik.

Múcska Gergely – Tallós

A VI. Felvidéki Vágtáról nem hiányozhat a Tallós színeiben versenyző Múcska Gergely sem. A Felvidéki Vágtán eddig kétszer harmadik helyezést ért el, a budapesti Nemzeti Vágtán is képviselte Felvidéket. Gergő western gyorsasági számokban versenyez, a western lovaglás többszörös szlovák és nemzetközi bajnoka. A tallósi családi Big Family Ranchon lótenyésztéssel és lovasoktatással is foglalkozik.

koller lovas-01

Koller Richárd – Nagyfödémes

Koller Richárd személyében egy új lovast köszönthetünk. Egy olyan települést, Nagyfödémest képviseli, amely szintén először vesz részt a Felvidéki Vágtán. Richárd 4 éve hobbi szinten lovagol, versenyeken eddig nem mérettette meg magát. A lovaglás remek kikapcsolódást nyújt számára, olykor adrenalint ad. Nézőként már többször kilátogatott a Felvidéki Vágtára, idén úgy döntött, ő is rajthoz áll Jungo nevű lovával.

apponyi lovas_-01

Apponyi Ádám – Feketenyék

Apponyi Ádám 4 évvel ezelőtt egy új hobbit talált, amely teljesen kikapcsolja. Ez nem más, mint a lovaglás. Azóta hetente lóhátra ül. A lovaglás a relaxáció mellett adrenalint is biztosít számára, ugyanis imádja a gyorsasági futamokat. Eddig versenyszerűen nem lovagolt, a Felvidéki Vágta lesz az első megmérettetése. A versenyt kihívásként éli meg, a legjobbat szeretné kihozni magából és Kaktusz nevű lovából. Nagy álma, hogy települését, Feketenyéket a budapesti Nemzeti Vágtán is képviselje.

arva krisztian lovas

Árva Krisztián – Dunaújfalu

A VI. Felvidéki Vágtán Dunaújfalu lovának nyergében egy fiatal 21 éves fiatalember, Árva Krisztián ül. Krisztián 5 éve lovagol aktívan, számára a lovaglás életstílust jelent. Három évig lovaspólózott, most már díjlovaglással foglalkozik. Eddig nem versenyzett, de már elérkezettnek látja az időt arra, hogy versenyeken is megmérettesse magát. A Felvidéki Vágtára egy lipicai kancával, Likőrrel érkezik. Természetesen a célja, hogy a Nemzeti Vágtán is ott legyen!

karika vivien

 Karika Vivien – Nyékvárkony

Nyékvárkonyt a 21 éves Karika Vivien képviseli a VI. Felvidéki Vágtán. Vivien 3 éve hobbiszinten lovagol. Naponta lóhátra ül, mert a lovak közelében elfelejti a hétköznapi gondokat. Mit jelent számára a lovaglás? Adrenalint és teljes kikapcsolódást. A Felvidéki Vágta lesz az első komoly versenye, amelyre már izgatottan készül, és nagyon várja, hogy rajthoz álljon!

balogh istvan_dunasap

 Balogh István – Dunasáp

15 éve aktívan lovagol, mindennapjait gyakorlatilag a lovak között tölti. Dunasápon egy tradicionális pihenőfarmot működtet Ludovika néven. A dédszülei földjén gazdálkodik folytatva a régi hagyományt. A biofarm fő tevékenysége a lovaglás, foglalkoznak fogathajtással és kocsizással is. Óvodások és iskolások számára lovas táborokat szerveznek, így a gyerekek megismerhetik milyen az élet a farmon. István versenyszerűen díjlovaglással foglalkozik, a Felvidéki Vágta egy új kihívás lesz számára, ahol szintén bizonyítani szeretne Dunasáp színeiben!

Az V. FELVIDÉKI VÁGTA NEVEZŐI

egri arpad-alistal

Egri Árpád – Alistál

Alistál Csallóköz szívében fekszik 10 km – re Dunaszerdahelytől, a Pozsony – Komárom útvonal déli határterületén. 1940-ben keletkezett Alistál, Felistál és Tőnye egyesítésével. E területet hagyományos néven „Aranykertnek” is nevezték. A település fekvése nemcsak gazdasági fejlődésére van hatással, de az idegenforgalom fellendülését is befolyásolja. Mint a többi csallóközi falvak, Alistál is a nyugodt vidéki hangulattal, és korszerű szolgáltatói hálózattal fogadja a kirándulókat.

mucska gergely - meteor- tallos

Múcska Gergely – Tallós

Galántától 10 km-re délre, a Kis-Duna mellett fekszik. A mai falu a 15. és 16. század fordulóján,
egy kiterjedt mocsaras által körülvett homokbuckák környékén keletkezett. A feltételezések
szerint eredetileg halászok, rákászok és vadászok lakhelye volt. 1760-ban Esterházy Ferenc
kastélyt építtetett itt barokk-klasszicista stílusban. 1763-ban Mária Terézia itt létesítette az első
állami árvaházat a Magyar Királyságban. A falu kegyhelye a temetőben levő lourdes-i barlang,
melyet egy – az első világháború előtti években – Lourdes-ban meggyógyult gyermek szülei
állítottak hálából a Szűzanyának. A falu határában álló Maticza-vízimalom 1893-ban épült. Ma a
népi molnárság technikai emlékét őrzi Dél- Szlovákiában.

schavel-01

Schavel Péter – Illésháza

A községet alakító településekről a korabeli oklevelek legkorábban 1238-ban tesznek említést.

A községet alkotó négy falu (Illésháza, Bélvata, Tonkháza és Kismagyar) mindegyike a 13.
században keletkezett, valamennyi nemesi birtok volt. A település fejlődése során több jelentős
nemesi család játszott szerepet, amelyek közül kiemelhetőek az Illésházyak, a Szerhásházyak,
Pálffyak, Salamonok és Olgyayak. A község jelenlegi formájában immár 50 éve létezik, négy,
korábban önálló település alkotja. Elsőként két falu, Kismagyar és Tonkháza került
közigazgatásilag összevonásra, majd később ez az egység Illésházával és Bélvatával lett
társítva, Új Élet név alatt. Ez a közigazgatási egység a rendszerváltás után is megmaradt.

Bos-Vajda Jani-Felvidek Kincse

Vajda János – Nyárasd

Felsőnyárasd a IV. Béla király által a 13. században a pozsonyi káptalannak és a prépostnak adományozott birtokon, Nyárasd határában jött létre. A földesuraknak nagyon jól jövedelmező vizafogó helyük volt itt. A 18. században a községet a nemesi családok vették bérbe. A lakosság ősfoglalkozása a halászat és a vadászat volt. Később ezt kiszorította a földművelés és az állattenyésztés. A több, mint 900 éves falu számos látnivalóval, gazdag kulturális élettel és különböző sportolási lehetőségekkel vár mindenkit. A településtől mintegy 3 km-re található a Tőkési-ág, ill. a Kis-Duna összefolyása. Az 1849 januárjában és júniusában a falu határában lezajlott két csatának, valamint a nagy történelmi pillanatoknak faluszerte emlékművek állítanak emléket. Egy kis időtöltés az útmenti kereszteknél, a szakrális szobroknál, a kápolnánál és templomban lelki feltöltődést ajándékoz a látogatónak.

Nagymegyer-Holik Zsuzsa-Athosz Bársony

Holík Zsusanna – Nagymegyer

Nagymegyer a Dunamenti-síkságon a Csallóköz délkeleti részén terül el. A város termálfürdőjének köszönhetően került be a köztudatba. A föld mélyéből feltörő termálvíz vegyi összetétele kedvező hatással van az izületi bántalmakra, gyógyító hatással van a hátgerincpanaszokra, és elősegíti a szervezet regenerálódását. A hely már a népvándorlás korában is lakott volt. A város első írásos említése 1268-ból származik, IV. Béla említi egy oklevélben VILLA MEGER néven. A város számos történelmi, kulturális és építészeti műemléket kínál a látogatóknak. Érdemes megtekinteni az Óvárosházát, a kései klasszicista római katolikus templomot, vagy a 19. század 2. feléből fennmaradt kései klasszicista kúriát. A város további fontos műemlékei közé tartozik a szerb katonatemető a tömegsírokkal, valamint a II. világháború áldozatainak emlékműve.

gerhardt miroslav-darby-naszvad

Gerhard Miroslav – Naszvad

Naszvad a Komáromi járásban Érsekújvártól 10 km-re, a Nyitra folyó holtágánál terül el. Az
Árpád-kor végén bukkan fel először a falu neve, amikor az esztergomi érsekség birtoka volt.
Területén jelentős régészeti lelőhelyek találhatóak. A települést a halászat, mezőgazdaság,
valamint a takácsmesterség népszerűsítette. A II. világháború után a magyar lakosság jelentős
részét kitelepítették, de még mindig magyar többségű falu.

bogdany-vaghosszufalu

Bogdáň Anton – Vághosszúfalu

A mátyusföldi község Vágsellyétől 3 km-re északra, a Vág bal partján fekszik. Vághosszúfalut
1113-ban a zoborhegyi bencés apátság birtokainak határleírásában említik először. A lakosság
főleg mezőgazdasággal, állattenyésztéssel és halászattal foglalkozik és foglalkozott a
történelem során. A falu két részből áll: a Sorból és a Falu részből. A ‘Vághosszúfalu’ nevet az
egyik hosszú utcájáról kapta, ami régen szinte az egész falut képezte. Testvérfalunak számít a
Vág másik oldalán fekvő Vágkirályfa.

Sopornya - pavol horvath - Bono

Pavol Horváth – Sopornya

A Galántai járásbeli település Szeredtől 8 km-re délkeletre található. A település első írásos
említése IV. Béla király 1251. július 15-én keltezett oklevelében történt, amelyben megalapítja a
turuli monostort és javadalmakkal, valamint földbirtokokkal látja el. A 18. század elején nagy
pestisjárvány pusztított, a későbbiekben viszont rohamos fejlődésnek indult a település. Lakói
főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A település nevezetessége a klasszicista stílusban épült
római katolikus temploma és a Szent Anna kápolna.

btrhdr

Janka Javorová – Sempte

Sempte Szereddel átellenben, a Vág bal partján fekszik. Szlovák történészek a semptei vár helyén már a 8. században szláv erődítményt valószínűsítenek, mely a Vág folyó itteni gázlóját védte volna. Magyar történészek ezt is Szent István király alapításának tartják. A vár a Vág völgyének és a Prágába vezető kereskedelmi út itteni átkelőhelyének védelmére épült királyi vár, Sempte várispánság központja volt. Sempte várát 1074-ben a Salamon királyról szóló krónikában említik először. Klasszicista Esterházy-kastélya az egykori vízivár helyén áll. A vár a 11. században már állt, 1596-ban korszerűsítették, 1639 után pedig barokk emeletes kastéllyá alakították át. Védműveit 1740-ben bontották el, helyükre nagyméretű parkot építettek. A település nevezetességei közé tartozik a Szent Márton tiszteletére szentelt barokk-klasszicista plébániatemplom is. Semptén a mai napig őrzik a lovas hagyományokat, a település címerében is megtalálható a ló.